Mit kezd a klinikai
pszichológia az online tér megjelenésével?
Az offline családi élet
és az online tér súlya
Tari
Annamária
előadása a Kutatók Éjszakáján 2012. szeptember 28-án a Debreceni Egyetem
Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központjának meghívott vendégeként
A segítő szakembernek értenie kell azt a világot, amiből a kliens érkezik.
Az információs társadalom a személyiséget is megváltoztatja.
Interszubjektivitás az online térben is kialakul, de pl. a nonverbális jelek nem látszanak, ami korlátozza a terapeuta megfigyelési lehetőségeit.
Online személyiség, virtuális én
Az internet drámai eltolódást okoz az identitásban,
a viselkedésben.A virtuális én:
·
kevésbé
felelősségteljes
·
feszegetheti a
hitelesség határait
·
online
üzemmódban szabadnak és sérthetetlennek érezzük magunkat
·
gyakrabban,
spontán és tudattalanul bukkan fel
Érzelmi
inkontinencia (Tari):
traumatikus élmény à feszültség azonnali ventillálása à látszólagos megoldás à de a feszültségoldás ellenére a probléma nem
oldódott meg valójában!Az inkontinencia kifejezés a késleltetés képességének hiányára utal, az ilyen embereken az ingerek feldolgozás nélkül futnak át. Jellemző módon 10 percenként posztolnak facebookon: a szorongásukat kitárulkozással kompenzálják.
Netcelebek à
a környezetüknek láthatatlan emberek láthatóakká válnak, „valakik” lesznek.
Z-generáció
(1996. után születtek):
·
Nem az
információ tartalmát, hanem az elérési
útvonalat jegyzik meg à „A jövő sebésze a vesémet remélem, hogy nem a
Wikipédián keresi majd…”(Tari)
·
Multitasking
à különböző dolgok egyidejű végzése
·
Innterkonnektivitás à folyamatos kapcsolatban maradás érzése
·
A személyiség értelmi és érzelmi fejlettsége mozaikszerű
képet mutat.
A
kognitív kép megtévesztő, a koruknál idősebbnek látszanak, de a rendelkezésre
álló érzelmi mechanizmusok korlátozottak.
Problémát
okoz, hogy lerövidül a gyermekkor. Korábban
18 évesen érettségiztek, ma a komoly megmérettetések korábbra tolódnak, a
kisérettségit 14 évesekkel is megíratják à teljesítményszorongás. A szülők pedig nem értik, mi
a gond, hiszen „más dolga nincs a gyereknek, csak az, hogy tanuljon.”
Fordított
szocializáció jelensége (Csepeli György):
A fiatalabbak lépéselőnyben vannak az idősebbekhez
képest az élet számos területén.A kétféle tudás (a digitális kompetencia és az élettapasztalat) konfliktusa jelenleg generációs konfliktus.
Idealizáló hatás à az internet átírja a megismerés folyamatát
Kognitív gazdaságosság (Taylor): ha már egyszer címkéztünk valakit nem szívesen címkézzük át à viszont az első képet gyakran online információk (pl. facebook-profil) alapján alakítjuk ki, ami sokszor pozitívabb képet mutat a valóságosnál. Ez a kép lehet, hogy akkor is fennmarad a későbbiekben, ha a valóságban nem helytálló.
A nárcisztikus viselkedésmód általánossá válásának
veszélye:
Minél nárcisztikusabb valaki, annál interaktívabb à Az átlag user olyan hálóval találja szemben magát,
ahol a nárcisztikus karakterek
túlreprezentáltak. Ennek az a veszélye, hogy ezt tekintheti követendő
példának.
·
Információ-megvonási
szorongás
·
Fear of missing
out: attól való félelem, hogy lemarad, kimarad valamiből
Kritikus szemmel olvasni a könyveit, hallgatni az előadásait, az se utolsó dolog :)
VálaszTörlés