2012. december 15., szombat

Adatbankok

Minél lelkesebbé válok az ikt eszközök irányába, annál jobban elszomorít a megfelelő magyar források hiánya. Ez biztosan azért van így, mert ezzel szemben meg rengeteg angol, sőt francia nyelvű adatbank szerű oldalakat is találok, amelyeken nemcsak segédanyagok, hanem konkrétan kidolgozott óratervek, illetve a tanulók számára önálló gyakorlást biztosító feladatok tömkelege található. Legújabb találmányom egy olyan oldal, ahol ezek szintén mind megtalálhatók és rengeteg témakörben találhatóak feltöltött óratervek, illetve egy egész feladatlap könyvtár segíti a felkészülésre kevés idővel rendelkező pedagógusokat. De vajon tényleg lehetséges ez, hogy az ember egyszerűen letölt egy tömörített mappát és vígan elindul az iskolába órát tartani? Nehezen tudom elhinni. De annyi bizonyos, hogy tökéletes keretet ad a felkészülésnek, segíti a fókuszpontok kigondolását és segíti frissen tartani a kreativitást és az ötletáramlást. Hiszen minden óraterv más irányból közelít meg egy-egy témát, ahogyan az iskolában sincs két ugyanolyan módon működő gyerek. Ez a hozzáállás, hogy egymásól is tanulhatunk, illetve ahogy én látom az nem feltétlenül egyértelmű a másiknak, tökéletes bázist nyújt egy-egy anyagrész megtanításának a megtervezéséhez. Ezen kívül pedig tulajdonképpen a differenciálás alapjának is ennek kéne lennie, miért ne alkalmaznánk ezt az attitűdöt tehát már rögtön a felkészülésnél.
Sok pedagógus úgy képzeli el saját magát, hogy magára van hagyva, egyedül küzd a 30 fős osztály ellen, az áll a rendelkezésére, amit ő előállít, és egyáltalán senkitől nem kaphat segítséget, magányos harcos. Ez az álláspont réges-régen megdőlt, vagy  legalábbis meg  kellett volna dőlnie, hiszen a csapatmunka nem csak a siker kulcsaként van elkönyvelve majdnem minden szektorban, hanem az inkluzív nevelés legalapvetőbb faktora. Az pedig, hogy a csapat, a team egy adott esetben pontosan mit takar nagyon tágan értelmezhető fogalom: így alakulhat ki, hogy a mai hálózatokként működő világunkban egy amerikai irodalomtanár módszereivel dolgozhat egy francia angoltanár és így tovább. Ez szerintem csodálatos, csak indulna már meg az a folyamat is, hogy ezek a kezdeményezések a mi országunkban is adaptálva legyenek. Mi kellene ehhez? Több team-work a főiskolai vagy egyetemi évek alatt? Több konferencia, fórum, továbbképzés? Ezek mind! De amíg ezek nincsenek, addig elég egy internetes felület, ami akár lehet olyan pofon egyszerű is, mint ez a blog és több lelkesedő pedagógus kolléga, akik ezen a felületen megosztják anyagaikat, ötleteiket. Úgy gondolom, ebből nagyon gyümölcsöző dolgok születhetnének, ha egyszer beindulna! Hajrá, hajrá!

Tanulás - elsajátított képesség vagy elsajátított tudás

Amikor beírtam a google-be a "tanulás fogalma" kereső szópárt az első találat, amit kidobott egy a témában készült Word dokumentum volt. Meg is nyitottam, mondván, hogy elővéve a kritikus gondolkodásomat, nem lesz abból baj, hogy mintát veszek ki mit gondol erről.
Nem volt egy hosszú dokumentum, szerzője ismeretlen és rögtön az elején összefoglalja, mit is ért e fogalom alatt, milyen irányokból közelítené meg.
Íme a gondolatjelekbe szedett gondolatmenet:

-      köznapi értelmezése: eddig ismeretlen tudás elsajátítása
-      pedagógiai: oktatás során elsajátított képességek
-      iskolai: bevésett anyag különböző helyzetekben felidézhető
-      pszichológiai: az előzőek és ez a legátfogóbb; minden olyan (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudásbeli) változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás eredményeképpen jön létre

Ebből tehát világosan kiemelhető az elsajátítás, magunkévá tevés motívuma, mely elválaszthatatlan eleme a tanulásnak, a fentiek szerint. Beszélhetünk tudásról, képességről, tapasztalásról, a miénk kell legyen a dolog. Na de pont itt rejlik a minőségbeli különbség. Mi a különbség az elsajátított tudás és az elsajátított képesség között? 
Az elsajátított tudás az én értelmezésemben egy olyan vár, amit nem egységes méretű és minőségű kövekből építünk. A tudás elsajátítása alatt ugyanis számos benyomás ér minket, amelyek közrejátszanak abban, mennyire szilárdan tettünk magunkévá az ismeretanyagot. Tudni rengeteg mindent lehet és ez alapvetően nagyon hasznos. Ezzel szemben azonban az elsajátított képesség olyasmi, amely sokkal egyetemesebben tud beépülni az énünkbe,  nem kell attól tartanunk, hogy esetleg bizonyos körülmények között meg kell válnunk tőle (mert mondjuk elfelejtjük). Persze kijöhetünk a gyakorlatból, ha nem használjuk eleget, de véleményem szerint ez csak akkor következik be, ha éppen ténylegesen nincsen szükségünk erre a képességre és arra, amit ezen keresztül el akarunk érni. Ha pedig újra szükségünk van rá, újbóli alkalmazásával máris elkezdtük gyakorolni, ami visszazökkent minket az elsajátított képesség birtoklásának örömteli állapotába.
A tanulás lényege tehát szerintem nem az adatok elsajátítása, amely önmagában véve még semmi sem, hanem  a rendszerbe szedés, amelynek tökéletes mérföldkövei lehetnek az egyes elmélyített képességek, amelyek hálóként köthetik össze az egyéb önmagukban értéktelen információkat. Valami ilyesmit látok én a tanulás végső céljának, hogy ezt a fajta rendszerünket, amely rugalmas és folyton alakul, folyamatosan bővítsük, minél több központot kialakítva egyes képességeink mentén. Ettől is lesz individualizált és csak a miénk az a tudás, amit birtkolunk.

Okostelefon mint IKT eszköz

Talán ma már mindenki sejti a választ a kérdésre: Hogyan lehet egy telefon IKT eszköz? Először is elég okosnak kell lennie, másodszor pedig megfelelő android programok használatával. Néhány gyöngyszemet teszek közzé az alábbiakban :)

Középiskolában tudnám elképzelni a használatát, de az egyetemen is biztosan hasznát vehetjük. Van benne kereső funkció, quiz, 3D-s modell és beágyazott wikipédiás definíciók :)

Visszautalva a Google Maps használatáról szóló bejegyzésemre linkelem be a Geocaching programot. Iskolán kívüli projekt - vagy egyszerű kirándulás - keretében taníthatjuk meg tájékozódni a tanulókat térkép, szélesség és hosszúsági fokok, valamint környezetük megfigyelésének segítségével.

Látványos alkalmazás hosszúság, szög, meredekség, távolság, magasság, szélesség, terület, irány és zajszint mérésére. Biztosan növeli a motivációt, ha telefonnal szerkeszthet síkidomot a tanuló - erre esetleg egy külön módszer is kidolgozható :)

Csak egy példa a számtalan szótár alkalmazás közül, melynek segítségével bárhol utánanézhet a tanuló az ismeretlen szavaknak. 

Miért fontos az IKT kompetencia fejlesztése iskoláskorban?

Az IKT kompetencia fejlesztése egyre több oktatási intézményben kerül előtérbe, de miért is fontos ez? 
  • Life Long Learning
    Az IKT eszközök használata elősegíti, hogy ha egy fiatal kikerül a közoktatási rendszerből, akkor is legyen eszköze ismereteinek szélesítésére. Amennyiben az iskolás évek alatt elsajátítja egy tanuló az IKT eszközök használatát - és ezek közül többel is találkozik -, úgy valószínű, hogy a jövő technikai vívmányait is tárt karokkal fogadja majd és használatukból profitálni tud például szakmai fejlődése érdekében.
  • problémamegoldó képesség
    Úgy gondolom, a digitális, IKT kompetencia szoros kapcsolatban áll a problémamegoldó képességgel. Nagyon egyszerű erre az a példa, ki hogyan - milyen kulcsszavakkal - keres az interneten. Ezt is érdemes tanulni, tanítani. Ezzel összefügg az is, hogy egy problémahelyzetben milyen eszközt használ egy fiatal, feladatait milyen segédeszközökkel oldja meg.
  • idő- és energiatakarékosság, hatékonyság
    Ugyan egy-egy új eszköz használatának elsajátítása időigényes lehet, hosszútávon mégis hatékonyabbnak bizonyulhat a tanulási folyamatok szempontjából (is). A hagyományos tanulási módszereket használva valószínű, hogy lesznek olyan tanulók, akik a számonkéréseket követően rövid időn belül elfeledkeznek a tanultakról. Az IKT eszközök kreatív használata esetén a tanulók több nézőpontból megközelíthetnek egy-egy témát, a számukra leghatékonyabbnak bizonyuló eszközt használhatják.
  • egyéni érdeklődésnek megfelelő ismeretszerzés
    Ha a tanulók az IKT eszközök széles palettájával megismerkednek oktatásuk során, akkor ez lehetőséget ad nekik, hogy a későbbiek során használhassanak bizonyos eszközöket, ezzel elősegítve továbbtanulásukat, szakmai fejlődésüket vagy csak megkönnyítve mindennapjaikat.
  • munkaerőpiaci esélyek növelése
    A fenti pontok mindegyike fontos ahhoz, hogy a pályakezdők értékesnek bizonyuljanak az alkalmazók számára. Így több lehetőségből adódhat alkalmuk választani, illetve a számukra legkecsegtetőbb munkák közül válogathatnak.

Google Maps használati lehetőségek az oktatásban

Mielőtt tovább fejtegetném a nemzetközi továbbképzési lehetőségek előnyeit, inkább szeretnék bemutatni egy interneten könnyen elérhető és ingyenes tájékozódási lehetőséget.
Az ikthirado.hu oldalról kalandoztam el a treetech4teachers.com oldalra. Több izgalmas témát is találtam, de spoilerezni nem áll szándékomban, így inkább egy kiválasztott témát mutatnék be. 

Felkeltette az érdeklődésemet, hogy a Google Maps hogyan alkalmazható az oktatásban. Egy prezentáció segítségével ismerkedhet meg az oldalon a kíváncsi pedagógus a Google Maps használatával. Ennek lényege, hogy a tanulók saját térképet hoznak létre és ebben tudják jelölni a számukra fontos elemeket. Számos olyan funkciót mutat be a prezentáció, ami használható. Ilyen például a távolságmérő eszköz, a szélesség/hosszúság megjelenítése, illetve jelölése. Beállítható a használni kívánt mértékegység is. Saját térképünkön bejelölhetünk számunkra fontos helyeket, amiket megnevezhetünk, leírást adhatunk róluk, beilleszthetünk fényképet, linket, videót a youtube-ról. A különböző típusú helyszíneket különböző ikonokkal láthatjuk el, így a térképünket látogatók számára is rendszerezettnek tűnik majd produktumunk. Ajánlott útvonalakat is berajzolhatunk, ami hasznos lehet egy városnézés megtervezésekor is.

A Google Maps ilyen jellegű használata leginkább földrajz, vagy történelem órán hasznosítható (Google Earth használatával például Róma emlékműveit tekinthetjük meg, vagy a város építészeti szerkezetét). Így nem csak az adott tantárgyon belül sajátíthatnak el a tanulók ismereteket, hanem digitális kompetenciájuk is fejlődik, valamint megtanulhatják, hogy egy-egy program használata mennyire sokoldalú lehet.

Forrás: http://www.freetech4teachers.com/2012/04/google-geo-teachers-institutes-in.html?utm_source=feedburner&utm_medium=twitter&utm_campaign=Feed%3A+freetech4teachers%2FcGEY+%28Free+Technology+for+Teachers%29#.UMyQ-XdUr2u

IKT oktatási körkép - Trainings?

Webináriumunkban bemutattunk két továbbképzést hirdető szervezetet, azonban ezek finanszírozásával kapcsolatban nem találtunk információt arra vonatkozóan, hogy milyen formában igényelhető támogatás ezek elvégzésére. (Mozaik Kiadó, illetve az LSK Hungária Kft. képzései)

Az Oktatási Hivatal honlapján azonban található három olyan továbbképzési lehetőség, melyek szerepelnek a Comenius-Grundtvig tanár-továbbképzések kurzuskatalógusában,így a nemzeti szolgáltató pontoknál lehetőség van pályázni a részvétel támogatására. A képzések további kuriózuma, hogy helyszínük Brüsszel és a használt nyelv az angol. Természetesen ez azt jelenti, hogy előnyben vannak azok a pályázó pedagógusok, akik aktív angol nyelvtudással rendelkeznek. Ez vajon problémát jelent?
Úgy gondolom, ez nem problémát, hanem lehetőséget kell, hogy jelentsen. Egyrészt jelenleg egy diploma megszerzéséhez nyelvvizsgára van szükség. De a pedagógusi, tanítói pályán az "angolos" szakembereken kívül van-e motivációja arra itthon egy pedagógusnak, hogy gyakorolja például az angol  nyelvet?
A nemzetközi színtereken való megjelenés fontos a tapasztalatcsere miatt, hosszútávú ismeretségek köttetése esetén a diákok is profitálhatnak egy csereprogram kapcsán, valamint - jelen esetben - Európa szívében sajátíthatja el a pályázó pedagógus az IKT eszközök használatára vonatkozó tudást és tapasztalatot.

A jelenleg meghirdetett három képzési program:
  • Az interaktív tábla technológia pedagógiai használata az osztályteremben
  • Az internetbiztonság meghonosítása iskolai stratégiákban és a mindennapos tanítási és tanulási folyamatban
  • Jövő osztálytermének szcenáriói- tanítás és tanulás a jövő osztályterméhez alkalmazkodva
 A regisztráció határideje: 2013. április 30. 
Pályázat leadásának határideje: 2013. január 16.

Merjünk nagyot pályázni! :)  

eLEMÉRÉS 2012-es gyorsjelnetése

Ahogyan arról korábban már írtam, az eLEMÉR (2012) vizsgálatának fókuszpontjában az áll, hogy a magyarországi iskolák hogyan támogatják a tanítás, tanulás folyamatát és a szervezeti működést informatikai eszközökkel. A mérőeszköz 91 pozitív, orientáló kérdést tartalmaz. 
A jelenleg működő általános és középiskolák közül (5923 db) 723 intézmény vett részt teljes mértékben az önértékelési folyamatban, míg összesen 1723 intézmény regisztrált az eLEMÉR rendszerében. 83 olyan intézmény van, akik már 2011-ben is részt vettek az adatszolgáltatásban, így ezen intézmények esetében valós összehasonlításról beszélhetünk. 
Az eredmények alapján az alábbi kategóriákba sorolhatóak a résztvevő intézmények:
  • 218 intézményben „megjelent az IKT: "A fejlődés kezdetén álló iskola. Már vannak eszközök. A vezetés most kezdi felfedezni az IKT-ban az iskolairányítás és a tanulás számára rejlő lehetőségeket. Erős a hagyományos, tanárközpontú tanítási mód. A tanulók csak a tanárok által részesednek a technológiából, nem használják a tanulás során."
  • 251 iskolában „alkalmazzák az IKT-t: "Eljutottak addig, hogy értik, hogyan segítheti az IKT a tanulást. Ebben a fázisban olyan feladatokra használják az IKT-t, amilyeneket eddig is végeztek, csak nélküle. A tanulási környezetben a tanárok dominálnak. Például a tanári magyarázatot prezentáció vagy nyomtatott anyag, például feladatlap egészíti ki. A tanulók hallgatják az órát, és feladatokat oldanak meg, néha a tanár által készített feladatlapon, időnként informatikai eszközök segítségével. A tanulók egy-két tantermi gépet használnak, illetve néha bejutnak informatika órákon kívül is a számítógépterembe."
  • 207 intézményben „integrálják az IKT-t: "Ebben a fejlődési szakaszban az iskola gazdag eszközparkkal rendelkezik az informatika termekben, az osztálytermekben és az irodákban is. A tanárok új módszerekkel kísérleteznek, az IKT kreatívabbá teszi őket, megváltoztatja tanítási gyakorlatukat. Előfordul, hogy összevonnak bizonyos tantárgyakat vagy összefognak egy-egy téma tanítására. Többféle forrásból tanítanak, felhasználják a környezetben rejlő lehetőségeket és az internetet is. Az eszközök rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a tanulók projektekben dolgozhassanak, így tanuljanak, és bemutathassák szerzett tudásukat."
  • 47 helyen pedig már „átalakulnak az IKT használatával: "Az iskola kreatívan használja az IKT-t az iskolai oktatás újragondolására és átalakítására. Az IKT szerves, természetes része a napi tevékenységeknek. A tanulás tanulóközpontú, többféle tanulásszervezési eljárást alkalmaznak, a tanulás közelebb került a gyakorlathoz, a külvilághoz. A tanulók tanulási stílusuknak és képességeiknek megfelelően különböző tanulási utak között választhatnak. Nagyobb felelősséget viselnek tanulásukért és értékelésükért. Gyakran előfordul, hogy a tanulók egy-egy probléma megoldásán dolgoznak, akár külső szakembereket is bevonva. Megfigyelik, elemzik és bemutatják a problémát, miközben informatikai eszközöket használnak. Sokféle technikai eszközhöz hozzáférhetnek korlátozás nélkül. Az iskola a helyi közösség számára is tanulási központként szolgál. A fejlődés érdekében olyan tantervet alakítanak ki, amelyben jelentős szerepe van az informatikai eszközökkel támogatott projektmunkának. Az iskolai munkába az IKT segítségével bevonják a helyi közösséget."
 A fenti eredményekből látható, hogy az IKT eszközök hatására történő átalakulás még sok helyen várat magára, azonban a kezdeményezés, a szándék már rengeteg intézményben megjelent. A jövőre előretekintve pedig különösen fontosnak érzem, hogy a felsőoktatásból kikerülő tanítók, tanárok, pedagógusok már tisztában legyenek az IKT eszközök fogalmával, és az oktatásuk során szerzett tapasztalatokat integrálni tudják egy-egy intézmény mindennapjaiba.