Saját-nemsaját élmény

Minden szerdán én megyek a 16 éves unokatesómért, L-ért a sulijába. Dobbantó osztályba jár az Addetour Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskolába. Gyengénlátó és enyhén értelmi fogyatékos, rengeteget tanulok tőle arról, hogy mit hogyan kellene csinálnom, nekem, leendő gyógypedagógusnak, tanárnak, felnőtt többségi társadalom tagjának. Ezek a szerdák mindig jó hangulatban telnek, feljön hozzánk, főzünk, eszünk, beszélgetünk. Még lelkes ezzel az iskolával kapcsolatban, szereti a tanárokat, az osztálytársait, az órákat. Múltkori beszélgetésünk alkalmával szó terelődött a varázs-táblára. Kicsit meghökkentem, hogy egy tizenhatévest még mindig varázstáblával etetnek, de aztán gyorsan túltettem magam a normalizációs elv unalomig emlegetett tételeinek ignorálásán, végülis ő most úgyis nyakig benne van Roald Dahl Boszorkányok című könyvének olvasásában, akkor is varázstáblának értelmezné az interaktív táblát, ha a korának megfelelő szakterminusokkal ostromolnánk... ennyit neked, normalizációs elv... Szóval szó esett erről az interaktív csodáról, amit L. szerint nem tudnak használni a tanárok és nagyokat hahotázva meséli, hogy a legtöbbször akkor beszélnek csúnyán, ha az interaktív táblával tartják az órát. Nevetünk, ez tényleg vicces, néhány percig abszolút legális módon idézi vissza az elhangzott szitkokat. Aztán már csak csupa jót a tábláról, mert attól még hogy nem működik, lefagy, bedöglik, kikapcsol, nem kapcsol be, túl sötét, túl világos, szóval attól még szeretjük és értelme is van, mivel L. ügyesen visszaidézi a sejtekről szóló biológiaórájuk tartalmát, ez újra eltereli a beszélgetés fonalát, de hát miről is beszélgetünk: sejtekről, immunrendszerről, megbetegedésekről, hol ő mond okosat, hol én hallgatok okosan és mire hazaérünk, észre se vettük, de gyakorlatilag már fel is mondta a leckét. Persze kiderül, hogy a tábla nem elég, még akkor sem, ha varázsolni tud. A filmek és játékok után mindent részletesen megbeszélnek, szóval a mi diskurzusunk már csak amolyan ismétlés számára. Íme hát az interaktív tábla haszna, még a gyengénlátó unokatestvéremnek is rásegít a vizuális memóriájára, amiből az egész család profitál, nincs szükség délutáni tanulásra. Egy élménnyel gazdagabban válunk el mindketten!