Mitől függ?

Facebook-függőség

Egy elég hosszú és érdekes írást lehet olvasni a Facebook-függőség témájában. Ahogy azt olvashatjuk is, ez nem azonos az internetfüggőséggel. Hiszen, ha ez az oldal valahogy máshogy működne, nem internet segítségével (és azt feltételezve, hogy ettől még minden ugyanúgy működne rajta, tehát a lényegén nem változtatna), akkor is ugyanilyen népszerű lenne. Ezt bizonyítják azok a 13 év körüli fiatalok (vagy akár fiatalabbak), akik pusztán azért hoznak létre e-mail címet, hogy regisztrálhassanak ezen a közösségi oldalon. Ők tehát másra nem is igazán használják az internetet.
Ezt a cikket azért gondoltam a témánkhoz kapcsolni, mert sokat beszéltünk már arról, hogy hogyan lehetne többek között a Facebookot alkalmazni a tanítási-tanulási folyamatban. Úgy látszik, a veszélyekre való tekintettel, nem árt ezzel óvatosan bánni. Fontos tehát, hogy arra tanítsuk meg a diákokat, hogyan lehet okosan használni az oldalt, mire érdemes figyelni stb. Legalábbis úgy érzem, ha nem beszélünk arról, hogy milyen veszélyei lehetnek a használatnak, akkor elképzelhető, hogy csak tovább gyarapítjuk a függők számát.
Úgy gondolom, hogy a Facebook-függőség hátterében részben egyfajta tudásvágy is állhat. Hiszen a felhasználók többsége azért frissítgeti állandóan az oldalt, hogy megtudja, történt-e valami valakivel az elmúlt pár másodpercben. Ha valóban fennáll egy ilyen tudásszomj, akkor azt akár ki is lehetne aknázni. Nem arra gondolok, hogy versenyt rendezni olyan témában, hogy ki tud X időn belül minél több állapotfrissítést összegyűjteni, hanem mondjuk adott témában Facebook oldalakat keresni. Vagy nem is feltétlenül itt keresni, hanem a felületet lehetne akár pusztán megosztás céljából használni.
Ahogy itt ülök, azon töröm a fejemet, hogy mi lenne a legjobb megoldás. Nehéz ezt megmondani, hiszen nagyon nehéz abba belelátni, hogy pontosan mi tesz egy adott személyt függővé. Azon is elgondolkoztam, hogy vajon függnének-e valamitől ezek a személyek, ha nem is létezne ez az oldal. Vagy inkább az lehetne jobb kérdés, hogy miben lenne más az életünk, ha nem lenne, mit csinálnánk helyette? Erre is nehéz válaszolni, hiszen ez létezik és az ember a Facebook előtt ülve nem feltétlenül azon töpreng, hogy vajon mit csinálna éppen, ha nem ezt.
Kicsit elkanyarodtam az eredeti gondolattól, de azt hiszem el elég tág téma, amit sokáig lehetne boncolgatni, több oldalról megközelíteni. Jó kérdés, hogy pedagógusként, leendő pedagógusként mi lenne a "helyes" megoldás: ha ennyire a jelenünk ez a világ is, akkor kár lenne nem élni a benne rejlő lehetőségekkel. Ha fontos, hogy építsünk az érdeklődésre és a jelenkor diákjait ez ennyire érdekli, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Hol van viszont a határ? Mi az, amivel még tényleg az érdekesebb, változatosabb tanulást szolgáljuk és hol van az, ahol már épp a "beszippantás" szélére sodorjuk a növendékeinket?
Úgy gondolom, hogy egy ilyen eszköz beépítését alaposan meg kell tervezni, ismerve annak minden előnyét és hátrányát.