Adatbankok

Minél lelkesebbé válok az ikt eszközök irányába, annál jobban elszomorít a megfelelő magyar források hiánya. Ez biztosan azért van így, mert ezzel szemben meg rengeteg angol, sőt francia nyelvű adatbank szerű oldalakat is találok, amelyeken nemcsak segédanyagok, hanem konkrétan kidolgozott óratervek, illetve a tanulók számára önálló gyakorlást biztosító feladatok tömkelege található. Legújabb találmányom egy olyan oldal, ahol ezek szintén mind megtalálhatók és rengeteg témakörben találhatóak feltöltött óratervek, illetve egy egész feladatlap könyvtár segíti a felkészülésre kevés idővel rendelkező pedagógusokat. De vajon tényleg lehetséges ez, hogy az ember egyszerűen letölt egy tömörített mappát és vígan elindul az iskolába órát tartani? Nehezen tudom elhinni. De annyi bizonyos, hogy tökéletes keretet ad a felkészülésnek, segíti a fókuszpontok kigondolását és segíti frissen tartani a kreativitást és az ötletáramlást. Hiszen minden óraterv más irányból közelít meg egy-egy témát, ahogyan az iskolában sincs két ugyanolyan módon működő gyerek. Ez a hozzáállás, hogy egymásól is tanulhatunk, illetve ahogy én látom az nem feltétlenül egyértelmű a másiknak, tökéletes bázist nyújt egy-egy anyagrész megtanításának a megtervezéséhez. Ezen kívül pedig tulajdonképpen a differenciálás alapjának is ennek kéne lennie, miért ne alkalmaznánk ezt az attitűdöt tehát már rögtön a felkészülésnél.

Sok pedagógus úgy képzeli el saját magát, hogy magára van hagyva, egyedül küzd a 30 fős osztály ellen, az áll a rendelkezésére, amit ő előállít, és egyáltalán senkitől nem kaphat segítséget, magányos harcos. Ez az álláspont réges-régen megdőlt, vagy  legalábbis meg  kellett volna dőlnie, hiszen a csapatmunka nem csak a siker kulcsaként van elkönyvelve majdnem minden szektorban, hanem az inkluzív nevelés legalapvetőbb faktora. Az pedig, hogy a csapat, a team egy adott esetben pontosan mit takar nagyon tágan értelmezhető fogalom: így alakulhat ki, hogy a mai hálózatokként működő világunkban egy amerikai irodalomtanár módszereivel dolgozhat egy francia angoltanár és így tovább. Ez szerintem csodálatos, csak indulna már meg az a folyamat is, hogy ezek a kezdeményezések a mi országunkban is adaptálva legyenek. Mi kellene ehhez? Több team-work a főiskolai vagy egyetemi évek alatt? Több konferencia, fórum, továbbképzés? Ezek mind! De amíg ezek nincsenek, addig elég egy internetes felület, ami akár lehet olyan pofon egyszerű is, mint ez a blog és több lelkesedő pedagógus kolléga, akik ezen a felületen megosztják anyagaikat, ötleteiket. Úgy gondolom, ebből nagyon gyümölcsöző dolgok születhetnének, ha egyszer beindulna! Hajrá, hajrá!

Tanulás - elsajátított képesség vagy elsajátított tudás

Amikor beírtam a google-be a "tanulás fogalma" kereső szópárt az első találat, amit kidobott egy a témában készült Word dokumentum volt. Meg is nyitottam, mondván, hogy elővéve a kritikus gondolkodásomat, nem lesz abból baj, hogy mintát veszek ki mit gondol erről.

Nem volt egy hosszú dokumentum, szerzője ismeretlen és rögtön az elején összefoglalja, mit is ért e fogalom alatt, milyen irányokból közelítené meg.

Íme a gondolatjelekbe szedett gondolatmenet:

-      köznapi értelmezése: eddig ismeretlen tudás elsajátítása

-      pedagógiai: oktatás során elsajátított képességek

-      iskolai: bevésett anyag különböző helyzetekben felidézhető

-      pszichológiai: az előzőek és ez a legátfogóbb; minden olyan (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudásbeli) változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás eredményeképpen jön létre

Ebből tehát világosan kiemelhető az elsajátítás, magunkévá tevés motívuma, mely elválaszthatatlan eleme a tanulásnak, a fentiek szerint. Beszélhetünk tudásról, képességről, tapasztalásról, a miénk kell legyen a dolog. Na de pont itt rejlik a minőségbeli különbség. Mi a különbség az elsajátított tudás és az elsajátított képesség között? 

Az elsajátított tudás az én értelmezésemben egy olyan vár, amit nem egységes méretű és minőségű kövekből építünk. A tudás elsajátítása alatt ugyanis számos benyomás ér minket, amelyek közrejátszanak abban, mennyire szilárdan tettünk magunkévá az ismeretanyagot. Tudni rengeteg mindent lehet és ez alapvetően nagyon hasznos. Ezzel szemben azonban az elsajátított képesség olyasmi, amely sokkal egyetemesebben tud beépülni az énünkbe,  nem kell attól tartanunk, hogy esetleg bizonyos körülmények között meg kell válnunk tőle (mert mondjuk elfelejtjük). Persze kijöhetünk a gyakorlatból, ha nem használjuk eleget, de véleményem szerint ez csak akkor következik be, ha éppen ténylegesen nincsen szükségünk erre a képességre és arra, amit ezen keresztül el akarunk érni. Ha pedig újra szükségünk van rá, újbóli alkalmazásával máris elkezdtük gyakorolni, ami visszazökkent minket az elsajátított képesség birtoklásának örömteli állapotába.

A tanulás lényege tehát szerintem nem az adatok elsajátítása, amely önmagában véve még semmi sem, hanem  a rendszerbe szedés, amelynek tökéletes mérföldkövei lehetnek az egyes elmélyített képességek, amelyek hálóként köthetik össze az egyéb önmagukban értéktelen információkat. Valami ilyesmit látok én a tanulás végső céljának, hogy ezt a fajta rendszerünket, amely rugalmas és folyton alakul, folyamatosan bővítsük, minél több központot kialakítva egyes képességeink mentén. Ettől is lesz individualizált és csak a miénk az a tudás, amit birtkolunk.

Okostelefon mint IKT eszköz

Talán ma már mindenki sejti a választ a kérdésre: Hogyan lehet egy telefon IKT eszköz? Először is elég okosnak kell lennie, másodszor pedig megfelelő android programok használatával. Néhány gyöngyszemet teszek közzé az alábbiakban :)

Az emberi test anatómiája

Középiskolában tudnám elképzelni a használatát, de az egyetemen is biztosan hasznát vehetjük. Van benne kereső funkció, quiz, 3D-s modell és beágyazott wikipédiás definíciók :)

Geocaching 

Visszautalva a Google Maps használatáról szóló bejegyzésemre linkelem be a Geocaching programot. Iskolán kívüli projekt - vagy egyszerű kirándulás - keretében taníthatjuk meg tájékozódni a tanulókat térkép, szélesség és hosszúsági fokok, valamint környezetük megfigyelésének segítségével.

Smart Tools 

Látványos alkalmazás hosszúság, szög, meredekség, távolság, magasság, szélesség, terület, irány és zajszint mérésére. Biztosan növeli a motivációt, ha telefonnal szerkeszthet síkidomot a tanuló - erre esetleg egy külön módszer is kidolgozható :)

Szótár 

Csak egy példa a számtalan szótár alkalmazás közül, melynek segítségével bárhol utánanézhet a tanuló az ismeretlen szavaknak. 

Miért fontos az IKT kompetencia fejlesztése iskoláskorban?

Az IKT kompetencia fejlesztése egyre több oktatási intézményben kerül előtérbe, de miért is fontos ez? 

• Life Long Learning
  Az IKT eszközök használata elősegíti, hogy ha egy fiatal kikerül a közoktatási rendszerből, akkor is legyen eszköze ismereteinek szélesítésére. Amennyiben az iskolás évek alatt elsajátítja egy tanuló az IKT eszközök használatát - és ezek közül többel is találkozik -, úgy valószínű, hogy a jövő technikai vívmányait is tárt karokkal fogadja majd és használatukból profitálni tud például szakmai fejlődése érdekében.
• problémamegoldó képesség
  Úgy gondolom, a digitális, IKT kompetencia szoros kapcsolatban áll a problémamegoldó képességgel. Nagyon egyszerű erre az a példa, ki hogyan - milyen kulcsszavakkal - keres az interneten. Ezt is érdemes tanulni, tanítani. Ezzel összefügg az is, hogy egy problémahelyzetben milyen eszközt használ egy fiatal, feladatait milyen segédeszközökkel oldja meg.
• idő- és energiatakarékosság, hatékonyság
  Ugyan egy-egy új eszköz használatának elsajátítása időigényes lehet, hosszútávon mégis hatékonyabbnak bizonyulhat a tanulási folyamatok szempontjából (is). A hagyományos tanulási módszereket használva valószínű, hogy lesznek olyan tanulók, akik a számonkéréseket követően rövid időn belül elfeledkeznek a tanultakról. Az IKT eszközök kreatív használata esetén a tanulók több nézőpontból megközelíthetnek egy-egy témát, a számukra leghatékonyabbnak bizonyuló eszközt használhatják.
• egyéni érdeklődésnek megfelelő ismeretszerzés
  Ha a tanulók az IKT eszközök széles palettájával megismerkednek oktatásuk során, akkor ez lehetőséget ad nekik, hogy a későbbiek során használhassanak bizonyos eszközöket, ezzel elősegítve továbbtanulásukat, szakmai fejlődésüket vagy csak megkönnyítve mindennapjaikat.
• munkaerőpiaci esélyek növelése
  A fenti pontok mindegyike fontos ahhoz, hogy a pályakezdők értékesnek bizonyuljanak az alkalmazók számára. Így több lehetőségből adódhat alkalmuk választani, illetve a számukra legkecsegtetőbb munkák közül válogathatnak.

Google Maps használati lehetőségek az oktatásban

Mielőtt tovább fejtegetném a nemzetközi továbbképzési lehetőségek előnyeit, inkább szeretnék bemutatni egy interneten könnyen elérhető és ingyenes tájékozódási lehetőséget.

Az ikthirado.hu oldalról kalandoztam el a treetech4teachers.com oldalra. Több izgalmas témát is találtam, de spoilerezni nem áll szándékomban, így inkább egy kiválasztott témát mutatnék be. 

Felkeltette az érdeklődésemet, hogy a Google Maps hogyan alkalmazható az oktatásban. Egy prezentáció segítségével ismerkedhet meg az oldalon a kíváncsi pedagógus a Google Maps használatával. Ennek lényege, hogy a tanulók saját térképet hoznak létre és ebben tudják jelölni a számukra fontos elemeket. Számos olyan funkciót mutat be a prezentáció, ami használható. Ilyen például a távolságmérő eszköz, a szélesség/hosszúság megjelenítése, illetve jelölése. Beállítható a használni kívánt mértékegység is. Saját térképünkön bejelölhetünk számunkra fontos helyeket, amiket megnevezhetünk, leírást adhatunk róluk, beilleszthetünk fényképet, linket, videót a youtube-ról. A különböző típusú helyszíneket különböző ikonokkal láthatjuk el, így a térképünket látogatók számára is rendszerezettnek tűnik majd produktumunk. Ajánlott útvonalakat is berajzolhatunk, ami hasznos lehet egy városnézés megtervezésekor is.

A Google Maps ilyen jellegű használata leginkább földrajz, vagy történelem órán hasznosítható (Google Earth használatával például Róma emlékműveit tekinthetjük meg, vagy a város építészeti szerkezetét). Így nem csak az adott tantárgyon belül sajátíthatnak el a tanulók ismereteket, hanem digitális kompetenciájuk is fejlődik, valamint megtanulhatják, hogy egy-egy program használata mennyire sokoldalú lehet.

Forrás: http://www.freetech4teachers.com/2012/04/google-geo-teachers-institutes-in.html?utm_source=feedburner&utm_medium=twitter&utm_campaign=Feed%3A+freetech4teachers%2FcGEY+%28Free+Technology+for+Teachers%29#.UMyQ-XdUr2u

IKT oktatási körkép - Trainings?

Webináriumunkban bemutattunk két továbbképzést hirdető szervezetet, azonban ezek finanszírozásával kapcsolatban nem találtunk információt arra vonatkozóan, hogy milyen formában igényelhető támogatás ezek elvégzésére. (Mozaik Kiadó, illetve az LSK Hungária Kft. képzései)

Az Oktatási Hivatal honlapján azonban található három olyan továbbképzési lehetőség, melyek szerepelnek a Comenius-Grundtvig tanár-továbbképzések kurzuskatalógusában,így a nemzeti szolgáltató pontoknál lehetőség van pályázni a részvétel támogatására. A képzések további kuriózuma, hogy helyszínük Brüsszel és a használt nyelv az angol. Természetesen ez azt jelenti, hogy előnyben vannak azok a pályázó pedagógusok, akik aktív angol nyelvtudással rendelkeznek. Ez vajon problémát jelent?

Úgy gondolom, ez nem problémát, hanem lehetőséget kell, hogy jelentsen. Egyrészt jelenleg egy diploma megszerzéséhez nyelvvizsgára van szükség. De a pedagógusi, tanítói pályán az "angolos" szakembereken kívül van-e motivációja arra itthon egy pedagógusnak, hogy gyakorolja például az angol  nyelvet?

A nemzetközi színtereken való megjelenés fontos a tapasztalatcsere miatt, hosszútávú ismeretségek köttetése esetén a diákok is profitálhatnak egy csereprogram kapcsán, valamint - jelen esetben - Európa szívében sajátíthatja el a pályázó pedagógus az IKT eszközök használatára vonatkozó tudást és tapasztalatot.

A jelenleg meghirdetett három képzési program:

• Az interaktív tábla technológia pedagógiai használata az osztályteremben
• Az internetbiztonság meghonosítása iskolai stratégiákban és a mindennapos tanítási és tanulási folyamatban
• Jövő osztálytermének szcenáriói- tanítás és tanulás a jövő osztályterméhez alkalmazkodva

 A regisztráció határideje: 2013. április 30. 

Pályázat leadásának határideje: 2013. január 16.

Merjünk nagyot pályázni! :)  

eLEMÉRÉS 2012-es gyorsjelnetése

Ahogyan arról korábban már írtam, az eLEMÉR (2012) vizsgálatának fókuszpontjában az áll, hogy a magyarországi iskolák hogyan támogatják a tanítás, tanulás folyamatát és a szervezeti működést informatikai eszközökkel. A mérőeszköz 91 pozitív, orientáló kérdést tartalmaz. 

A jelenleg működő általános és középiskolák közül (5923 db) 723 intézmény vett részt teljes mértékben az önértékelési folyamatban, míg összesen 1723 intézmény regisztrált az eLEMÉR rendszerében. 83 olyan intézmény van, akik már 2011-ben is részt vettek az adatszolgáltatásban, így ezen intézmények esetében valós összehasonlításról beszélhetünk. 

Az eredmények alapján az alábbi kategóriákba sorolhatóak a résztvevő intézmények:

• 218 intézményben „megjelent az IKT: "A fejlődés kezdetén álló iskola. Már vannak eszközök. A vezetés most kezdi felfedezni az IKT-ban az iskolairányítás és a tanulás számára rejlő lehetőségeket. Erős a hagyományos, tanárközpontú tanítási mód. A tanulók csak a tanárok által részesednek a technológiából, nem használják a tanulás során."
• 251 iskolában „alkalmazzák az IKT-t: "Eljutottak addig, hogy értik, hogyan segítheti az IKT a tanulást. Ebben a fázisban olyan feladatokra használják az IKT-t, amilyeneket eddig is végeztek, csak nélküle. A tanulási környezetben a tanárok dominálnak. Például a tanári magyarázatot prezentáció vagy nyomtatott anyag, például feladatlap egészíti ki. A tanulók hallgatják az órát, és feladatokat oldanak meg, néha a tanár által készített feladatlapon, időnként informatikai eszközök segítségével. A tanulók egy-két tantermi gépet használnak, illetve néha bejutnak informatika órákon kívül is a számítógépterembe."
• 207 intézményben „integrálják az IKT-t: "Ebben a fejlődési szakaszban az iskola gazdag eszközparkkal rendelkezik az informatika termekben, az osztálytermekben és az irodákban is. A tanárok új módszerekkel kísérleteznek, az IKT kreatívabbá teszi őket, megváltoztatja tanítási gyakorlatukat. Előfordul, hogy összevonnak bizonyos tantárgyakat vagy összefognak egy-egy téma tanítására. Többféle forrásból tanítanak, felhasználják a környezetben rejlő lehetőségeket és az internetet is. Az eszközök rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a tanulók projektekben dolgozhassanak, így tanuljanak, és bemutathassák szerzett tudásukat."
• 47 helyen pedig már „átalakulnak az IKT használatával: "Az iskola kreatívan használja az IKT-t az iskolai oktatás újragondolására és átalakítására. Az IKT szerves, természetes része a napi tevékenységeknek. A tanulás tanulóközpontú, többféle tanulásszervezési eljárást alkalmaznak, a tanulás közelebb került a gyakorlathoz, a külvilághoz. A tanulók tanulási stílusuknak és képességeiknek megfelelően különböző tanulási utak között választhatnak. Nagyobb felelősséget viselnek tanulásukért és értékelésükért. Gyakran előfordul, hogy a tanulók egy-egy probléma megoldásán dolgoznak, akár külső szakembereket is bevonva. Megfigyelik, elemzik és bemutatják a problémát, miközben informatikai eszközöket használnak. Sokféle technikai eszközhöz hozzáférhetnek korlátozás nélkül. Az iskola a helyi közösség számára is tanulási központként szolgál. A fejlődés érdekében olyan tantervet alakítanak ki, amelyben jelentős szerepe van az informatikai eszközökkel támogatott projektmunkának. Az iskolai munkába az IKT segítségével bevonják a helyi közösséget."

 A fenti eredményekből látható, hogy az IKT eszközök hatására történő átalakulás még sok helyen várat magára, azonban a kezdeményezés, a szándék már rengeteg intézményben megjelent. A jövőre előretekintve pedig különösen fontosnak érzem, hogy a felsőoktatásból kikerülő tanítók, tanárok, pedagógusok már tisztában legyenek az IKT eszközök fogalmával, és az oktatásuk során szerzett tapasztalatokat integrálni tudják egy-egy intézmény mindennapjaiba.

Forrás: http://ikt.ofi.hu/ikt/wp-content/uploads/elemeres_2012_gyorsjelentes_vegleges.pdf

eLEMÉR projekt bemutatása

Az eLEMÉR az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által végzett felmérés, mely az IKT eszközök használatának minőségét és gyakoriságát hivatott vizsgálni. 

A projekt végtermékeként az alábbiakat sorolják fel az OFI honlapján:

• Online értékelő eszköz a közoktatási intézmények számára a fejlesztéshez szükséges segédanyagokkal együtt
• Indikátorrendszer, amely az IKT iskolai alkalmazásának alakulásáról visszajelzést ad a döntéshozók és a társadalom számára
• Honlap a fejlesztés befogadására és eredményeinek megismertetésére
• Szakértői tréning képzési anyaga, a képzés kipróbálása 16 fővel
• Két könyv az iskolai munka támogatására (IKT-mozaik és Iskolaportrék)
• Jelentés az első országos mérésről
• Az önértékelésre épülő cím elnyerésének és az önértékelés akkreditálási folyamatának protokollja

A mérőeszköznek kettős célja volt: egy országos mérőrendszer, valamint egy iskolai önértékelő keretrendszer kialakítása.

Az országos mérőrendszerről...

• Célja az informatikai fejlesztések hatásának vizsgálata, az informált döntéshozás támogatása és a nemzetközi adatszolgáltatás
• A tanulók tanulással kapcsolatos, az iskola által támogatott IKT-használatát tárja fel
• Az IKT-nak az iskola működésében játszott szerepét mutatja meg
• Központi, országos elemzés a rendelkezésre álló iskolai önértékelések adatai alapján

Az iskolai önértékelő keretrendszerről...

• Célja az iskola informatikai helyzetfelmérésének, valamint az IKT intézményfejlesztő szemléletű használatának támogatása
• A tanárok pedagógiai célú IKT-használatának, tanórai módszereinek feltárására szolgál
• Feltárja, hogy hogyan szolgálja az iskola infrastruktúrája a másik három terület fejlődését
•  Önkéntes alapon történő, belső, online mérés, amelyet tantestületi munkacsoportok végeznek az érintettek kikérdezésével

A fentiek alapján látható, hogy az eLEMÉR átfogó, országosan vizsgálódó rendszer, melyen belül az egyes intézmények visszajelzéseire is hangsúlyt helyeznek. 2011-ben és 2012-ben végezték a vizsgálatot, amiből összehasonlítás is végezhető már. Fontos ismérve még, hogy önkéntes alapon zajlik/zajlott a kitöltés. Így ugyan az értékeket nem feltétlenül tekinthetjük reprezentatívnak, az intézmények belső motivációja - az IKT eszközök használatát illetően - azonban megnyilvánul már a mérésben való részvételi szándék jelzésekor is.

Forrás: http://ikt.ofi.hu/?page_id=450

Gyakorlati tapasztalatok

A kurzus végéhez közeledve érzem saját magamon is a változást. Számomra ez leginkább abban nyilvánul meg, ahogyan a szakpedagógiai gyakorlaton tanítandó óráimra felkészülök, illetve hogy ebben a felkészülési folyamatban hogyan használom az internetet. Az eredmények persze biztosan összefüggésbe hozhatóak azokkal a tényekkel is, hogy az eddigi gyakorlatokhoz képest szokatlanul szabad a kezünk a tervezői munkában. Észrevettem, hogy ennek kapcsán én is máshogy viszonyulok a leadandó anyaghoz. Nem csak annak a legszűkebb körű tényanyagnak nézek utána, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy sikerrel teljesítsem a gyakorlatot, nem hagyom az utolsó pillanatra a készülést, és nem akarom minél rövidebb idő alatt letudni azt. 

Szóval beleteszek egy adag olyan energiát, amelyet közvetlenül biztos, hogy nem fogok felhasználni, tehát nem fogok külön beszélni, vagy kitérni azokra témákra, de ha esetleg az órán előjönnének velük kapcsolatos kérdések, tudnék rájuk válaszolni. Ebben a felkészülésben rengeteget segített az internet. Olyan videókra, képekre vagy akár tanítás módszertani útmutatókra bukkantam rá, amely az adott téma legkülönfélébb perspektíváit világította meg így segítve nekem a leglényegibb elemek megragadását a tanulók számára is világos, érthető, felfogható és használható módon. Persze a legtöbb információ nem magyar nyelven volt olvasható, de ez is része a kutatómunkának a perspektíva kiszélesítésének, illetve fejleszti a számítógépes skilljeimet, mivel az anyagok átdolgozása, magyar tanulókra való adaptálása, nem csak szellemi, hanem technikai energiákat is követel.

A befektetett munka azonban tényleg kifizetődik azzal, hogy olyan osztályokat látok, ahol tanulásban akadályozott tanulók 4 órán keresztül tartó projekt órán (természetesen 3 beiktatott 10 perces szünettel) rendületlenül figyelnek, és aktívan részt vesznek az órán. Jelen lehetek nagy rádöbbenéseiknél és okos és érdeklődő kérdéseiknél… Ennél tényleg nincs nagyobb öröm!

Iskolapad elearning felület

Diákként évek óta használom az elearning felületet, mely nagyon sok szempontból könnyítette meg az oktatókkal és diáktársakkal való hatékony információcserét.

Az eddigiek során rendszerint az oktatók által feltöltött tematikákat, szakirodalmakat, előadási anyagokat találhattuk meg. Az általam ismert egyetemi oktatóknak már csak egy része - talán fele - használja a fórumot, vagy a feladatok feltöltésére alkalmas felületet. Zárthelyi dolgozatot pedig csupán néhány alkalommal volt lehetőségem az elearning rendszerében írni - nagy sajnálatomra, ugyanis sokkal kényelmesebb megoldás: nem szükséges bemenni a kijelölt helyszínre, a számomra optimális környezetet választhatom ki (kávézó vagy esetleg otthoni kedvenc fotel) és nem frusztrál annyira a vizsgahelyzet.

Az elmúlt hetekben megismerkedtem az elearning felület "túloldalával" is. Miután a különböző oktatók különböző hozzáállással és rutinnal használják a felületet, így kíváncsi voltam rá, hogyan is működik az elearning oktatói oldala. A bejelentkezéssel nem akadtak problémáim, viszont mikor az első saját dokumentumomat szerettem volna feltölteni, már akadtak gondok. Ugyan egy hónappal korábban IKT csoportunkkal közösen már kipróbáltuk a felületet, mégsem emlékeztem pontosan, hogy mit is kell tennem. Igyekeztem a legördülő menüből kiválasztani a nekem megfelelő funkciót, de sehogy sem akadtam rá. Vérnyomásom emelkedésével egyre inkább úgy éreztem, hogy meg kell nyitnom a súgót :) Sajnos a nekem megfelelő információt nem találtam, így telefonos segítséget kértem és szerencsére kaptam is. (A következtetést is leszűrtem: javítanom kell vagy memóriámat vagy keresés optimalizáló funkciómat...)

A kezdeti krízishelyzeten felülemelkedve kezdtem neki a digitális tananyagom elkészítésének. Amint egy rövidebb időt eltöltöttem a rendszerben, az addig feleslegesnek tűnő menüpontok szépen lassan értelmet nyertek. Úgy gondolom, többször neki kell veselkedni, hogy az ember otthonosan mozogjon egy elearning felület szerkesztői oldalán, de hosszú távon megéri az energiabefektetést, mivel színesebbé, környezetbaráttá és hatékonyabbá teszi a használt oktatási formát.

Tanári attitűdök az IKT eszközökkel kapcsolatban

Ez a bejegyzés a Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézetének egy 2010-es szakdolgozatához fog kapcsolódni, amelynek a címe IKT eszközök az oktatásban, és Békési Attila informatikus írta.
Szakdolgozatának azt a részletét szeretném kiemelni, amely azzal foglalkozik, hogy milyenek a tanári attitűdök az IKT eszközökkel kapcsolatban. Eredményei jól árnyalhatják azt a képet, amit mi tapasztaltunk a projekttevéknység során, amikor ugyanebben a témában gyűjtöttünk adatokat kérdőív és interjúk segítségével.
Eredményei a következők voltak:

• A válaszadó pedagógusok 85 %-a fontosnak tartja az informatikát a mindennapi életében.
• A megkérdezett tanároknak a fele úgy gondolja, hogy a tanulók az informatikai ismereteiket nem megfelelően használják fel. Felhívják a figyelmet a veszélyeire: agresszív játékok, mozgáshiány, nagy a függővé válás veszélye, stb.
• Nagy részük ennek ellenére úgy gondolja, hogy napjainkban nélkülözhetetlenek a számítástechnikai ismeretek, emellett az IKT eszközök aktívabb használata megnövelné a tanulási folyamat hatékonyságát is.
• A kérdőív felvétele során azt tapasztalta, hogy a tanárok azt gondolják, hogy a diákok csak játszanak a számítógépen, és nem ismerik fel annak jelentőségét a kommunikációban, az önkifejezésben, és a kreativitás fejlesztésében.
• Úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy a pedagógusok felismerjék az IKT eszközökben rejlő lehetőségeket, arra lenne szükség, hogy a pedagógusok differenciáltabb képpel rendelkezzenek arról, hogy diákjaik mire használják a számítógépet.

Úgy gondolom, hogy ez a szakdolgozatíró arra utalt más szóval, hogy a tanulási folyamat szervezésekor fontos tudatában lenni annak, hogy a tanulóink digitális bennszülöttek, és ahhoz, hogy erre építeni tudjunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy ez mit jelent. A kutatás két évvel ezelőtt készült, akkor már a pályán lévő pedagógusokkal.
A mi kérdőíveink és interjúink fényében azt mondhatom, hogy a fenti kérdésekkel foglalkozó kurzusok azóta már megjelentek a pedagógusképzés során, ami pozitív dolog, és bizonyára elő fogja segíteni a jövő pedagógusainak attitűdváltozását az IKT eszközökkel kapcsolatban.

Jelnyelvi keresztrejtvény-online

Egy olyan játékra szeretném felhívni a figyelmeteket, amit mindenki ismer-de ilyen formában még nem találkoztunk vele. Egy jelnyelvi keresztrejtvényről van szó, a Hallatlan névre hallgató honlapon. A honlap elsősorban olyan hallók számára készült, akik érdeklődnek a jelnyelv iránt, és szeretnék megtanulni. A honlapon van fórum is, ami lehetőséget kínál a halló és a siket közösség közötti akadálymentes kommunikációra.
A játék amellett, hogy jó lehetőséget nyújt a jelnyelv gyakorlására, igen szórakoztató. Játkos formában mutatja be a siketek világát, így érzékenyítő hatása is van.
Ebből a gondolatból kiindulva eszmbe jutott az, hogy vajon vannak-e az interneten más fogyatékossági csoportokhoz kapcsolódó érzékenyítő játékok. Aki járt már az Ability Parkban vagy a Láthatatlan Kiállításon, tudja, hogy a játék a legjobb eszköz arra, hogy "játszva" beleképzeljük magunkat fogyatékos társaink bőrébe. Ha a toleranciára nevelésről van szó, ez a módszer összehasonlíthatatlanul jobb eszköz, mint mondjuk a száraz ismeretátadás... és az interneten keresztül több emberhez, könnyebben lehet eljutni- nyilván nem olyan intenzitású egy online játék, mint egy Ability Parkban eltöltött délután, de kezdetnek jó lenne. Így hát vallatóra fogtam a google-t, hogy mit tud a témában- és szomorúan tapasztaltam, hogy ezen a jelnyelvi keresztrejtvényen kívül nem bukkantam online érzékenyítő játékra. Nem azt mondom, hogy nincs is, viszont én nem találtam (még) rá. Remélem, hogy ez a jövőben változni fog, mert úgy gondolom, hogy ez olyan kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában, amit vétek lenne kihagyni.

Interjú egy TÓK-os hallgatóval

Az ELTE-TÓK egy végzős, tanító szakos hallgatóját kérdetük az IKT eszközökről.
Kíváncsiak voltunk többek között arra, hogy van-e kapcsolódó kurzusuk. A válasz igen: Informatika a pedagógiai munkában, Informatika tantárgypedagógia, Médiainformatika-Oktatástechnológia.
Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezett végzős tanítóképzős hallgató és a Bárczi végzős gyógypedagógusai hasonló ismeretekkel rendelkeznek a témában. Az IKT eszközökhöz való viszonya is hasonló volt; véleménye szerint nagy mértékben megkönnyítik a tanulási folyamatot, és segítik az alkalmazkodást a digiális bennszülöttek világához. A tanulásszervezésnél ezt a státust szerinte fonos figyelembe venni, mert ők máshogy tanulnak, így más módszerekre van szükségük.

Kérdőív-eredmények

A projekt során kérdőívvel vizsgáltuk azt, hogy az ELTE-BGGYK végzős hallgatói hogyan viszonyulnak az IKT eszközökhöz. A különbözö szakirányokról összesen 44 hallgató válaszaival dolgoztunk.
Azokra a kérdésekre, amelyek az IKT eszközök mibenlétét, illetve a digitális bennszülöttek kilétét firtatták, szinte minden válaszadó pontosan válaszolt. Ami érdekesség volt számomra, hogy a digitális bennszülöttek eltérő tanulási stílusa, mint jellemző vonás, a válaszokban nem jelent meg, viszont az IKT eszközökhöz való viszonyulásukat nagyon sokat emelték ki. Ennek véleményem szerint az lehet az oka, hogy ez a két kérdés közvetlenül egymás után következett, így hatással voltak egymásra.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy figyelembe kell-e venni a tanulásszervezésnél azt a tényt, hogy valaki digitális bevándorló, vagy digitális bennszülött, nagyon nagy arányban született az a válasz, hogy igen, figyelembe kell venni- a válaszadók kb. 90%-a gondolta ezt így.
Figyelemre méltó az a tény, hogy bár a hét szakirány közül csak egy szakirányon (a tanulásban kadaályozottak pedagógiája szakon) van olyan kurzus, ami foglalkozik az IKT eszközök, digitális bennszülöttek kérdésével, a hallgatók képben vannak azt illetően, hogy ezek a foglamk mit takarnak, és jelentős részük úgy gondolta, hogy az IKT eszközök a tanulási folyamatot nagy mértékben segíthetik. (Véleménye szerint segíthetik a tanulási folyamatot az IKT eszközök?)

A kérdőív alapján azt hiszem, hogy kijelenthetjük azt is, hogy a végzős hallgatók közül szinte mindenki használna a munkája során IKT eszközöket a jövőben. Az okok között sokféle válasz szerepelt, a legjellemzőbbek közül párat kiemelnék:
- figyekemfelkeltő, motiváló hatása van
-"én is élvezem a használatukat"
- segít a multiszenzoriális oktatási környezet megteremtésében
- segíti a tervezőmunkát
- sikerélményt ad
- alkalmazkodni kell a diákok mindennapjaihoz, érdeklődéséhez
- "ez a jövő"

Kérdőív készítés-online formában

A projekthez a kérdőíveket online formában vettem fel. Az online kitöltés számos pozitívumot rejt magában, elsősorban sokkal könnyebb így elérni a célközönségeket, és a kitöltött kérdőívek kezelése is könnyebb, ha nem kell egy nagy köteg papírt kezelni.
Ha beírjuk a google-be, hogy online kérdőívkészítés, számos lehetőség közül választhatunk, talán a legelterjedtebb eszköz erre a célra a google alkalmazása.
Ezúttal nem ezt választottam, hanem a Thesis Tools -t. Ez egy egyszerűen kezelhető angol nyelvű program, ami ingyenesen használható, a kitöltők limintje 500 fő, ami egy kisebbfajta mintához teljes mértékben elégséges. A felületen először meg kell adnunk a kérdőív címét, majd a köszöntő szöveget, amit a kitöltők legelőször olvasnak el. Itt célszerű leírást adnunk arról, hogy kik vagyunk, milyen céllal vesszük fel a kérdőíveket, hol fogjuk felhasználni, szóval minden releváns információt itt közölhetünk, amit szóban is elmondanánk, ha személyesen vennénk fel. Itt van lehetőségünk köszönő szöveg írására is, ami a kérdőív kitöltése után jelenik majd meg a képernyőn. Ha ezekkel végeztünk, máris továbbjutunk arra a felületre, ahol magát a kérdőívet szerkeszthetjük. Lehetőség van kép, videó beillesztésére, illetve mindenféle beállításra, pl. hogy karakternyi válaszlehetőséget hagyjunk a válaszokra. Ezen a felülten könnyen megvariálhatjuk a kérdések sorrendjét is.
Az alkalmazás az eredmények kezelését is megkönnyíti: a feleletválasztós kérdésekből diagrammot készít, iletve az összes választ egyszerre kezeli egy excel táblázatban. Ezen kívül kapunk egy .txt kiterjesztésű fájlt is, ami akkor lehet hasznos, ha az adatok elemzéséhez valamilyen statisztikai elemző programot szeretnénk használni, pl. R-t vagy SPSS-t.

"Blogolni vagy nem blogolni? Ez itt a kérdés!"

Miért ír valaki blogot?

Így, a legutolsó blogbejegyzés előtt állva egy elég találó témára akadtam. Ez az írás ugyanis a blogolásról szól, pontosabban arról, hogy mi minden miatt írhat valaki blogot. Pontokba szedve láthatjátok, hogy az író mit tart lehetséges okoknak, céloknak.
A kategóriákat elolvasva úgy gondoltam,megpróbálom magamat is "besorolni". Rólam tudni kell, hogy blogot még sosem vezettem a kurzusunk előtt. Szóval ez nekem elég újszerű volt, de közben sok dologra jöttem rá magammal kapcsolatban. Amit kiemelnék, hogy mindig azokat a bejegyzéseket éreztem jobban magaménak, amibe személyes példát is bele tudtam vinni vagy amiről úgy éreztem, hogy igazán amolyan "Dórisan" tudtam megírni, megfogalmazni. Ebből én azt a következtetést tudtam levonni, hogy egy bejegyzés attól igazán jó, ha mi magunk is benne vagyunk, valahogy átszűrődik rajta a stílusunk, még akkor is, ha komolyabb, tudományosabb témáról van szó.
A cikkben olvasható pontok alapján úgy gondolom, hogy számomra ez jelentett egyfajta kreatív önkifejezést. Persze, sokszor éreztem úgy, hogy egy-egy bejegyzésből többet is ki lehetett volna hozni, de alapvetően úgy érzem, hogy többé-kevésbé sikerült a saját véleményemet elmondani a felvetett témákkal kapcsolatban. Azért is lehet jó a blogírás önkifejezésre, mert pont, hogy a saját vélemény alkotása a lényeg. Ha valakinek nem tetszik, akkor nem kötelező elolvasni, itt igazán érvényesülhet a szólásszabadság. A kreativitás pedig önmagunkból fakad: a sajátos nézőpontunkból.
Kurzusunk egyik célja az volt ezzel, hogy az egyes résztvevők által gyűjtött információkat összegyűjtsük, rendszerezzük, megosszuk egymással. Sok érdekességet rejthet magában, hogy más-más személyben mit indít el egy adott téma. Mások felvetései minket is továbbgondolásra ösztönözhetnek, további kutatásokat indíthatnak el. Esetemben azt is fontosnak tartom, hogy mikor leírtam a véleményemet adott témával kapcsolatban, újabb és újabb kérdéseket vetett fel bennem, sokszor napok múltán is felmerültek bennem újabb gondolatok.
A blogírás esetemben jórészt önfejlesztés is volt. Vannak problémáim a fogalmazással (szóban olykor több), ez a felület viszont alkalmas lehet arra, hogy megtaláljam, hogyan tudok egyszerűsíteni, érthető formába önteni a gondolataimat. Mindemellett segít megtalálni a saját stílusomat.
Összegezve: sokszor álltam úgy neki ennek a feladatnak, hogy "jaj, miről is írjak már megint...". De aztán, ha rábukkantam valamire, ami felkeltette az érdeklődésemet, szívesen írtam róla. Visszagondolva, ez az egész nekem tényleg önmagam megismerését szolgálta. Megtudhattam, hogy milyen stílusban szeretek igazán írni, miben érzem jól magamat. Megtapasztalhattam, hogy ott lehet bátran véleményt alkotni, hiszen amit itt írok, az rólam szól.
Azt még nem tudom, hogy a későbbiekben is fogok-e blogolni, úgy magam (és remélhetőleg mások) kedvtelésére, de ha "önkifejezni" támad kedvem, most már tudom, hogy ez is a rendelkezésemre állhat akár.

Mitől függ?

Facebook-függőség

Egy elég hosszú és érdekes írást lehet olvasni a Facebook-függőség témájában. Ahogy azt olvashatjuk is, ez nem azonos az internetfüggőséggel. Hiszen, ha ez az oldal valahogy máshogy működne, nem internet segítségével (és azt feltételezve, hogy ettől még minden ugyanúgy működne rajta, tehát a lényegén nem változtatna), akkor is ugyanilyen népszerű lenne. Ezt bizonyítják azok a 13 év körüli fiatalok (vagy akár fiatalabbak), akik pusztán azért hoznak létre e-mail címet, hogy regisztrálhassanak ezen a közösségi oldalon. Ők tehát másra nem is igazán használják az internetet.
Ezt a cikket azért gondoltam a témánkhoz kapcsolni, mert sokat beszéltünk már arról, hogy hogyan lehetne többek között a Facebookot alkalmazni a tanítási-tanulási folyamatban. Úgy látszik, a veszélyekre való tekintettel, nem árt ezzel óvatosan bánni. Fontos tehát, hogy arra tanítsuk meg a diákokat, hogyan lehet okosan használni az oldalt, mire érdemes figyelni stb. Legalábbis úgy érzem, ha nem beszélünk arról, hogy milyen veszélyei lehetnek a használatnak, akkor elképzelhető, hogy csak tovább gyarapítjuk a függők számát.
Úgy gondolom, hogy a Facebook-függőség hátterében részben egyfajta tudásvágy is állhat. Hiszen a felhasználók többsége azért frissítgeti állandóan az oldalt, hogy megtudja, történt-e valami valakivel az elmúlt pár másodpercben. Ha valóban fennáll egy ilyen tudásszomj, akkor azt akár ki is lehetne aknázni. Nem arra gondolok, hogy versenyt rendezni olyan témában, hogy ki tud X időn belül minél több állapotfrissítést összegyűjteni, hanem mondjuk adott témában Facebook oldalakat keresni. Vagy nem is feltétlenül itt keresni, hanem a felületet lehetne akár pusztán megosztás céljából használni.
Ahogy itt ülök, azon töröm a fejemet, hogy mi lenne a legjobb megoldás. Nehéz ezt megmondani, hiszen nagyon nehéz abba belelátni, hogy pontosan mi tesz egy adott személyt függővé. Azon is elgondolkoztam, hogy vajon függnének-e valamitől ezek a személyek, ha nem is létezne ez az oldal. Vagy inkább az lehetne jobb kérdés, hogy miben lenne más az életünk, ha nem lenne, mit csinálnánk helyette? Erre is nehéz válaszolni, hiszen ez létezik és az ember a Facebook előtt ülve nem feltétlenül azon töpreng, hogy vajon mit csinálna éppen, ha nem ezt.
Kicsit elkanyarodtam az eredeti gondolattól, de azt hiszem el elég tág téma, amit sokáig lehetne boncolgatni, több oldalról megközelíteni. Jó kérdés, hogy pedagógusként, leendő pedagógusként mi lenne a "helyes" megoldás: ha ennyire a jelenünk ez a világ is, akkor kár lenne nem élni a benne rejlő lehetőségekkel. Ha fontos, hogy építsünk az érdeklődésre és a jelenkor diákjait ez ennyire érdekli, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Hol van viszont a határ? Mi az, amivel még tényleg az érdekesebb, változatosabb tanulást szolgáljuk és hol van az, ahol már épp a "beszippantás" szélére sodorjuk a növendékeinket?
Úgy gondolom, hogy egy ilyen eszköz beépítését alaposan meg kell tervezni, ismerve annak minden előnyét és hátrányát.

Ki így, ki úgy

Internetezők generációi

A linken keresztül elérhető írás is a digitális bennszülöttség - bevándorlóság témáját érinti, de itt arról olvashatunk némi adatot, hogy melyik populáció mire használja inkább az internetet.
Az egyes százalékokat nem emelném ki, mert azokat Ti is elolvashatjátok. Inkább arról írnék, ami számomra leszűrődött tanulságként. Ahogy arra a cikkben is találhatunk utalást, a különbség nem a generációk egyes igényeiben van. Hiszen a fiatalabb generáció is ugyanúgy kíváncsi a hírekre, ám míg ők, pl. a videókat részesítik előnyben, addig a másik korosztály inkább a hosszabb szövegeket, cikkeket böngészi.
A fiatalabbak is ugyanúgy érdeklődnek a különféle műsorok, filmek stb. iránt, ám idősebb társaik nagy részével ellentétben ők nem feltétlenül a televízión követik ezeket nyomon, hanem ehhez is az internet nyújtotta lehetőségeket veszik igénybe.
A kapcsolattartás is ugyanúgy fő szempont mindkét generáció esetén az internethasználat során. A különbség az, hogy a 15(?)-30 évesek főleg a közösségi oldalakat használják e célból, a 30 év felettiek többsége pedig inkább e-mailváltások formájában valósítja meg ezt. A kérdőjel részemről azt jelzi, hogy manapság már nem is olyan biztos, hogy ez az alsó korhatár, amiről beszélnünk kell. Érdekes lehet, hogy a 15 év alatti, aktív internet használók mi célból "szörfölnek".
A különbség tehát tényleg nem az igényekben van. Persze, ez így lehet, hogy nem teljesen igaz, mert minden valószínűséggel vannak olyan internethasználati okok, amik az egyes generációknál kirívóan eltérő népszerűségnek örvendnek. Viszont, ha a felsorolt, "alapvetőbb" igényeket tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek megjelennek mindkét esetben. Az igények kielégítésére használt eszközökben mutatkozó különbségek szerintem a generációk között fennálló különbségeknek köszönhetők. Hiszen a 15-30 éves korosztály jelentős része már egészen fiatal kortól kezdve élvezhette a különféle infokommunikációs eszközöket, így a többségük akár hozzá is szokhatott az internetes tartalmak változatosságához. A 30 év feletti populáció jelentős része pedig inkább a papíralapú, "szöveg-jellegűbb" dolgok közé szocializálódott, így elképzelhető, hogy emiatt az interneten is ilyen ismerősebb, megszokottabb tartalmakat keres.
Ezeket azért fontos szem előtt tartani, mert ha ezeket tudjuk, akkor igazíthatjuk az egyes korosztályokhoz a közölni kívánt tartalom formáját. És persze, ennek tudatában arra is koncentrálhatunk, hogy mi az, amivel még érdemes lenne megismertetni az egyes internethasználókat. Mindez persze nagyban személyfüggő is, hiszen el tudom képzelni, hogy van olyan, nálam jóval idősebb személy, aki sokkalta változatosabban használja az internetet és annak különféle lehetőségeit.

Digitális tananyagtárak

Kíváncsi voltam, milyen digitális tananyagtárakból tudok ötleteket meríteni, feladatokat keresni az egyik közoktatási gyakorlatom alkalmával tartott órámra. A google keresés alapján két olyan oldalt találtam, amit végül használtam is, illetve a keresési eredmények között viszonylag hamar rájuk találtam. 

Az egyik ilyen a realitika.educatio.hu volt, ahol biológia, fizika, kémia és matematika tárgykörökben találhatóak segédanyagok. Mindegyikből külön tanári és tanulói verziók közül választhatunk. A tanári felületen szerkeszthetőek a tananyagok és a feladatok. A tanulói felületen pedig a kész anyagokat tekinthetik meg a tanulók ismertető videókkal, animációkkal, valamint ellenőrző feladatokat oldhatnak meg tudásuk ellenőrzése gyanánt. (A fenti anyagokhoz regisztráció nélkül bárki hozzáférhet. Feltételezhetően iskolai regisztrációval több tananyaghoz is hozzáférhet a pedagógus.)

A másik hasonló honlap a sulinet.hu, ahol regisztráció nélkül is sokkal több tananyaghoz férhetünk hozzá. Ilyenek az irodalom, magyar nyelv, matematika, biológia, fizika, kémia, földrajz, természetismeret, egészséges életmód, környezeti nevelés, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, művészettörténet, tánc és dráma, valamint mozgóképkultúra. Az irodalom területén például a kötelező olvasmányokkal kapcsolatban találhatunk változatos feladatokat. Egyrészt ezek a feladatok a tanórákon a pedagógusok által is használhatóak, illetve ha a pedagógus az órán nem használja a tanulókkal a felületet, akkor is megadhatja a honlap elérhetőségét, mint gyakorlásra alkalmas felületet egy-egy témafeldolgozás vagy dolgozat előtt.

Ezzel kapcsolatban az fogalmazódott meg bennem, hogy főként az általános iskolásokat, de legtöbbször még a középiskolás korosztályt is sújtja az iskolatáska súlya :) Erre is megoldási lehetőséget nyújt a sulinett által kínált felület, mivel alkalmanként helyettesítheti a feladatgyűjteményeket, amiket napi szinten magukkal kell vinniük a tanulóknak az iskolába. A webes felületen megoldott feladatokkal közelebb kerülhet az adott tantárgy a tanulóhoz, minimális az eszközigénye (persze a számítógépen kívül, de ez akár az iskolákban is elérhető és a világháló segítségével rengeteg további eszközre bukkanhat a kreatív tanuló).

Forrás: http://realika.educatio.hu/
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu

Interaktív tanterem a Deák Diák Általános Iskolában

A Deák Diák Általános Iskolában 2008-ban indult egy "egyedülálló" projekt, melynek során interaktív tanterem kialakításával az IKT eszközök hatékony használatát kívánták elősegíteni az akkori 8. évfolyamosok tanulmányai során. Azóta több felső osztályban, valamint az idei évben már az alsó tagozatokban is használják a diákPC-ket.
A projekt bevezetésének kezdetén először a technikai feltételeket biztosították a kiválasztott tantermekben (internet- és villamoshálózat megfelelő kiépítése, készülékek és szoftverek beszerzése), majd a vállalkozó pedagógusok egy újfajta módszertant alkalmazva készülnek fel az óráikra. Egy, a sulihalo.hu-n megjelent cikkben számol be az iskola igazgatóhelyettese, hogyan zajlik egy általa tartott óra összeállítása a diákPC-vel. A szóban forgó kémia órán például a a pedagógus a tanóra főbb gondolatait és a feladatokat az interaktív táblán jeleníti meg, majd ezek alapján a diákok rövid kutatómunkát végeznek az interneten (videókat keresnek, cikkeket, anyagokat gyűjtenek). A megszerzett információkat vagy papíron, vagy digitális dokumentumokban gyűjtik, melyeket egy közös hálózati mapparendszerbe mentenek. Így nem csupán az internet és a számítástechnikai eszközök kreatív használatát, hanem a megszerzett digitális információk rendszerezésének módját is elsajátítják.
Az elmúlt hetekben az MTV egyik délutáni adásában láthattam a projektről egy rövid összefoglalót, ahol az első osztályosok a diákPC használatával tanultak. A gyerekek rendkívül természetes módon használták az eszközöket, azonban akadt olyan tanuló is, aki nem szerette a gép használatát. Sajnos a riport nem tért ki részletesen ennek okára, mégis úgy vélem, a diákPC használata akkor lehet kreatív és hatékony, ha azt a diák saját elhatározásából veszi kézbe. 

Személyes véleményem szerint rendkívül nagy előrelépés az, hogy a közoktatás keretein belül lehetőség nyílik a diákPC-k használatára, mivel így adódik alkalom arra, hogy ezeknek az eszközöknek hatékony alkalmazási módjára tanítsák meg a gyerekeket a pedagógusok. Ezzel együtt az is fontos, hogy ezt a tanulási módot a diákok választhassák, illetve a nekik megfelelő arányban dolgozzanak "hagyományos" vagy digitális eszközökkel.

Forrás: http://www.deakdiak.hu/index1.html
http://sulihalo.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1461:interaktiv-tanteremben-tanulnak-a-deak-diakok&catid=22:pedagogusok-foruma&Itemid=39

Végig bent marad, aki egyszer bent születik?

Lehet, hogy a mai napi filozofikusabb hangulatom miatt van csak így, de a következő kérdés merült fel vennem: aki digitális bennszülött az vajon végig az marad-e? Azt hiszem nem elég csak úgy beleszületni és mondjuk évekig így élni, mindenféle eszköz, technológia stb. ismeretével, hanem a lépést mindig tartani kell. Mert, ha megmarad a régebbi alkalmazásoknál, lehetőségeknél, akkor egy idő után ő is bevándorlóvá válik bizonyos területeken.
Persze, azt értem, hogy maga a fogalom elsősorban arra vonatkozik, hogy ezeknek a bennszülötteknek már a kezdetektől adott lehetőség, hogy használják a különféle vívmányokat. De valahogy úgy érzem, hogy az igazi bennszülöttséghez nem elegendő "jó időben" megszületni, hanem állandó felzárkózás szükséges. Kérdés, hogy ezen a vonalon beszélhetünk-e "igazi, tisztán" digitális bennszülöttekről? Van-e olyan, aki élete végéig mindig lépést akar tartani az újabb és újabb eszközökkel vagy lesz-e olyan, ahol már ő is "csak" egy bevándorló.
Ezen logika (ha egyáltalán ez logikus, ki tudja) mentén az is elképzelhető, hogy egy egykori bevándorló bennszülötté válhat, ha alkalmazni kezd egy egészen friss alkalmazást.
Ez pusztán felvetés részemről, az az általános gondolat indította el bennem, hogy az életünkben alapvetően állandóan cserélődnek a szerepek, amiket éppen betöltünk. "Szinteket" lépünk előre, de akár lejjebb is csúszhatunk. Éppen ezért miért ne lehetne, hogy egyes területeken az egykori bevándorló bennszülötté válik, míg a bennszülött bevándorlóvá.
De mindez végül is pusztán nézőpont, viszonyítás kérdése.

Interjú egy tanulásban akadályozott lánnyal

Egy rövid interjút olvashattok témában, amelyet nemrég rögzítettem egy tanulásban akadályozott leányzóval, akinek a számítógép igen fontos szerepet játszik az életében, de a körülményekhez képest nem a szokásos módon.

Interjú egy tanulásban akadályozott lánnyal

- Szóval az első kérdésem az az, hogy te most hány éves is vagy?

- Tizenhat.

- És melyik iskolába jársz?

-Az Adetour Alapítványi Iskola, Marczibányi tér 3-ba járok.

- És ott milyen óráid vannak?

- Háát először is kezdjük azzal, hogy vannak biosz óráim, matematika órából kevés van, de azért az is van. Vannak művészetterápia órák, gyógytestnevelés órák. Ilyenek vannak.

- És hányadikos is vagy?

- Dobbantóba kerültem.

- Az mit jelent?

- A dobbantó az egy ilyen felzárkóztató osztály és sajnos egy évig tart.

- Miért mondtad, hogy sajnos?

- Mert még egy évet szívesen dobbantanék.

- Igen?

-Igen.

- De miért? Azt szereted?

- Szeretem.

- És miért szereted?

- Azért mert nincs ez a vasszigor, kevés a követelmény, meg lehet kajálni órán.

- Vannak olyan órák, ahol ilyen elektronikus eszközöket használnak a tanárok?

- Például biosz óra a legtöbb.

- Aha, és ott mit használ a tanár?

- Hát inkább a laptopot, ami szórakozik vele.

- És milyen programokat használ?

- Használja a youtube-ot, az interaktív táblát.

- Az mi az az interaktív tábla?

- Az egy olyan dolog, hogy van a számítógép, mondjuk vegyük a laptopodat, van itt egy tábla, ami mindig ki van világítva, és az megy a táblán, ami neked a számítógépen kicsiben.

- És akkor ott milyen dolgokat szokott vetíteni a tanár?

- Leginkább természetfilmeket.

- És olyan feladat szokott lenni, hogy ti az interaktív táblán valamit csinálhattok?

- Olyan nincs, csak levetítésre használjuk. De volt úgy, hogy matematika órán én fölrajzolhattam, amit mondott a tanár.

- Lehet rajzolni is az interaktív táblára?

- Meg írni is egyébként. Van ilyen nagy toll, rajzolsz, írsz vele és jó.

- És te jobban szereted az olyan órát, amikor ilyen táblát használ a tanár, meg elektronikus eszközöket vagy inkább azt szereted, amikor a könyvből tanultok.

- Inkább a tábla, mert nem muszáj olvasni, elég, hogyha hallgatod, látod.

- És mi az, amit jobban meg tudsz jegyezni?

- Hát inkább a hallgatni és a látni valókat.

- De akkor például azt, amit a táblánál vesztek azt jobban meg tudod jegyezni vagy inkább azt, amit a könyvben olvasol?

- Hát inkább… Nem kapunk könyvet, hanem feladatlapot, azt is meg tudom jegyezni, de amit mond a tanár külön biosz órán, mondjuk ez a hamisított méz dolog, azt így hallás után megjegyzem és még a következő héten is emlékszem rá, hogy miről beszélgettünk előző héten.

- És te otthon szoktál számítógépezni?

- Hát leginkább a videóklinikát használom, a google-t, a homeopátiát?

- Mire használod ezeket?

- Ezeket arra, hogy kőkemény biológia órát tartsak magamnak.

- És rákeresel bizonyos dolgokra?

- Hááát, beírom, hogy videóklinika, rámegyek, hogy főoldal, abból 16 anyag van, a párosakba csak belehallgatok, a páratlanokból az egészet meghallgatom. Ugyanígy van a homeopátia is, hogy ott a páratlan dolgokat meghallgatom, a páros dolgokba csak belehallgatok. A google-t is szoktam, meg a youtube-ot is szoktam használni.

- És ezeket egyedül tudod értelmezni, amik ott vannak, vagy segítséggel?

- Hát ezt tudom érteni, mert ott van nekem a ZoomText program.

- Az micsoda?

- Egy olyan program, ami nagyítja a számítógépet. Tökre nagy lesz tőle az egész monitor.

- És érted a szöveget, amit mondanak?

- Értem.

- Minden szót értesz?

- Minden szót. Persze nagyon mérges vagyok, amikor néma. Amikor hiába próbálom fölhangosítani a zenét vagy az akármit, nem csinál semmit, hanem tökre néma.

- Jó. És az előző sulidban voltak valamilyen elektronikus eszközök, amiket használtak a tanárok?

- Háát.

- Vagy a diákok?

- Infoóra, de azt utáltam félig-meddig.

- Miért?

- Miért utáltam? Mert nem mindig volt idő zenét hallgatni, nem mindig hagytak békén.

- De miket csináltatok az infoórán?

- Például unalmas dolgokat. Dögunalmas szövegeket kellett írni, dögunalmas dolgokat kellett átmásolni.

- Tehát akkor te a számítógépet legszívesebben mire használod?

- Legszívesebben csak hallgatni valamit, meg a kedvenc dolgaimat megnézni, vagy betegségek, orvosi dolgok után nézni. Ja, és ott van még a napi doktor.

- Az micsoda?

-  Az egy olyan oldal, hogy beírod, hogy napi doktor vannak videók, van egy riporterük, ami te most vagy, van pár barátnő és van pár páciens, vagy élménydús ember és ott van az adott szakember is és akkor valamilyen témát kiválasztanak és beszélgetnek, meg röhögcsélnek, szóval tökre elvannak.

- Köszönöm az interjút!

-Kösz.